1962. január 10-én született Budapesten. A család
mindkét ága Székesfehérvárról származik, apai nagyszülei
az 1940-es évek elején költöztek a fõvárosba. Édesapja,
Pokorni János (1929) tervezõ elektromérnök. 1992-ig a
Villamoserõmû Tervezõintézetnél, azóta, mint nyugdíjas, a
Philips cégnél dolgozik. Édesanyja, Vincz Klára (1929)
1991-ig, nyugdíjba vonulásáig óvónõ volt. Testvére, Péter
(1958) grafikus, tanár. 1992 óta nõs, felesége, Beck
Andrea a Pest Megyei Munkaügyi Központ pszichológusa. Két
fiuk született Benedek (1992) és Ágoston (1996).
Az általános és a középiskolát Budapesten végezte,
1980-ban érettségizett a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban.
Egy évig segédkönyvtáros volt az Eötvös Loránd
Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. 1981-1982-ben
elõfelvételisként sorkatonai szolgálatot teljesített
Szombathelyen, majd az ELTE BTK magyar-történelem szakán
folytatta tanulmányait, 1987-ben magyar nyelv és
irodalom-történelem szakos középiskolai tanári oklevelet
szerzett. Elsõ és egyetlen munkahelye 1994-ig,
képviselõvé választásáig a Toldy Ferenc Gimnázium.
Több konferencián, nemzetközi szemináriumon adott elõ
az oktatásfejlesztés, a pedagógiai innováció és a szakmai
érdekképviselet tárgykörében. Részt vett az Oktatással a
Demokráciáért (1991) és a Pro Scholis Urbis Alapítványok
(1992) munkájában.
Tanárként bekapcsolódott a fiatal pedagógusok
egyesületi szervezkedéseibe. 1988-ban alapító tagja a
Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének. 1993-ig a
PDSZ ügyvivõje, az országos választmány szóvivõje.
Szerkesztette a PDSZ lapját, a Rációt és a PDSZ-
füzeteket. A Független Szakszervezetek Demokratikus
Ligájának a választmányi és tanácstagja. A Liga
képviseletében részt vett az Ellenzéki Kerekasztal
munkájában. Bár az alakuló, illetve újjáalakuló
pártszervezõdéseket figyelemmel kísérte, feladatának a
szakmai szervezetek létrehozását, a szakmán belüli
politizálást tartotta. A Közoktatási Tanács és az
Oktatási Érdekegyeztetõ Tanács tagjaként aktívan részt
vett a közoktatási és szakképzési törvényt, illetve a
közalkalmazotti törvényt elõkészítõ vitákban. 1993.
október 1-jén belépett a Fideszbe, ekkor minden
szakszervezeti tisztségérõl lemondott. A párt
oktatáspolitikai kabinetjének a vezetõje. 1994 óta a
Fidesz alelnöke.
Az 1994. évi országgyûlési választásokon Budapest 31.
sz. (XXI. ker.) választókerületében indult, az elsõ
forduló negyedikjeként nem jutott a második fordulóba. A
Fidesz budapesti területi listáján (13.) sem szerzett
mandátumot, a párt országos listájának tizenegyedikjeként
került be a törvényhozásba. 1994 júniusától a Fidesz-Magyar Polgári
Párt képviselõcsoportjának a frakcióvezetõ-helyettese,
1997 szeptember 8.-tól a parlamenti frakció vezetõje.
1995 februárjától a Fidesz képviselõcsoportjának
humánpolitikai kabinetvezetõje. Az oktatási, tudományos,
ifjúsági és sport állandó bizottság alelnöke,
a bizottság ellenõrzési albizottságának az elnöke.
Részt vesz a sport, valamint a felsõoktatási albizottság
munkájában is. 1994. december 22-tõl 1995, november 30.-ig
a költségvetési és pénzügyi állandó bizottságnak is tagja,
ezen belül az államháztartási és privatizációs albizottságban
dolgozott. 1995. december 1-jétõl az emberi jogi, kisebbségi és
vallásügyi állandó bizottság, ezen belül a cigánypolitikai
vitanapot elõkészítõ, valamint a Jogsértettek Egyesületének
megkeresésére az alkotmányügyi bizottsággal együtt alakított
albizottságok tagja. 1995 december 1.-tõl 1997 november 3.-ig
az Emberi jogi bizottság tagja.